A Várnegyed egyik legnépszerűbb tere a Polgárváros és az egykori államigazgatási negyed közt kapcsolatot teremtő Dísz tér, ahol a páratlan múltú 12. szám alatti Edelsheim-Gyulai-ház is található.
Az Edelsheim-Gyulai-ház mai látképe
Ennek a mai formájában klasszicista épületnek a története egészen a középkorig nyúlik vissza: egykor ezen a helyen állt a lengyel származású Stiborici Stibor erdélyi vajda, Zsigmond király hívének csodálatos gótikus palotája. Később (1438) Cseh Péter erdélyi vajdáé, ám 1453-ban már Tárnok Demeter és Tarczai János tulajdonában találjuk. Ezt követően a győri káptalan birtokolja, egészen Buda 1541-es elestéig.
A Vár visszavételével romba dőlt impozáns épületet Salgáry (avagy Salgari) Péter, Buda polgármestere szerezte meg, aki barokk stílusban hozzálátott újjáépítéséhez. Az ekkor még emelet nélküli épületet közel száz éven keresztül, 1784-ig a Salgáryak kezén találjuk. 1845-ben a későbbi budai polgármester, Walheim Nepomuk János kétemeletes klasszicista bérpalotává bővíttette. A ház 1892-től egészen az államosításig báró Edelsheim-Gyulai Lipót, a híres evangélikus földbirtokos tulajdona volt, aki 1913-ban Jablonszky Ferenc építész tervei alapján neobarokk ízlés szerint átalakította.
Az Edelsheim-Gyulai-ház 1913-1944 közötti állapota
1918-ban e házban született Edelsheim-Gyulai Ilona, Horthy István kormányzóhelyettes 2013-ban elhunyt felesége. Alig ismert, hogy más helyszínek mellett ebben az épületben működött az ún. Kiugrási Iroda, amely a háborúból való kilépést készítette elő. Pincéjében titkos rádióállomást működtettek, ahonnan a Moszkvába küldött fegyverszüneti delegáció tagjaival tartották a kapcsolatot, mígnem a kiugrás sikertelenségét követően a Gestapo felszámolta az ellenállást.
A Dísz tér 12. (jobb oldali épület) fele gyakorlatilag megsemmisült a háborúban
A második világháborúban az Edelsheim-Gyulai-ház súlyos találatot kapott, gyakorlatilag az épület fele összedőlt. Az 1960-as évek első felében 1913 előtti, klasszicista homlokzatát állították helyre. Érdekes, hogy Stibor vajda középkori palotájának néhány részlete (néhány 14. századi födémtartó konzol) is előkerült, amelyek ma szintén láthatóak.
E ház falai közt élt 1829-től Schmelhegger Mátyás (1788-1879) győri születésű budai vasműves, aki kiváló alkotásaival európai hírnévre tett szert. E bájos küllemű műemlék regényes történelme miatt is több figyelmet érdemelne.